Kelemen Júlia

18.05.2012

A pottyandi kirándulás

Délben indultunk busszal Pottyondra.Az úton még kicsit szorongva,kiváncsian vártuk mi vár ránk.Én azelőtt még nem voltam az Erdei Iskolában,de hallottam már róla sok jót.
Mikor megérkeztünk és lepakoltunk(gyönyörű szobák vannak)az udvaron ismerkedtünk meg egy játékkal.A fiúk,de a lányok körében is nagy sikert aratott a kosárpálya és a ping-pong asztal.Ismerkedés után elindultunk az ottani borvizforráshoz ahol friss,finom,hideg vizet ihattunk.Útban a forrás felé sokfajta növényt,köztük egy védett orchidea fajtát,valamint kis gyikokat,békákat is láttunk.Mikor visszaértünk az Erdei Iskolához vacsorát kaptunk,ami nagyon finom jó nagy adag rizseshús volt.Sajnos az eső miatt nem tudtunk tábortüzet gyújtani,de igy legalább nem állt fenn annak a veszélye,hogy esetleg meghűlünk.Igazából éjfélkor kellett volna lefeküdnünk ez persze a jókedvű hancúrozás miatt éjjeli 2 óráig eltolódott.Reggel kissé álmosan a késői elalvás miatt,de azért vidáman ettük a reggelit,ami ismét mennyei volt.Uána végigmentünk a patakparti tanulmányiúton,ahol állatokról,növényekről szóló szövegeket olvashattunk az útmenti táblákon.Megismerkedtünk(képről) a C-betűs lepkével és sok más állattal.Rengeteg különböző méretű és szinű csigát is láttunk.Miután innen is visszatértünk kezdődött egy csapatverseny,ami alatt Pottyandnak nem csak az élővilágát,de utcáit,lakosainak egy apró részét is megismertük.Növényeket gyűjtöttünk,megtudtuk ki a falu legfiatalabb lakosa,és hogy hánykor indul az utólsó busz Csikszeredába.Egy óra futkorászás és érdeklődés után visszatértünk csapatainkkal a házba ahol egyenként leellenőrizték válaszainkat.Ebéd előtt eredményhirdetés és jelképes ajándékosztás volt.Az ebéd után viszont (ami mondanom sem kell isteni volt)megtörtént velünk a legrosszab dolog:pakolnunk kellett és hazaindulnunk.A hazafeleúton álmosan,fáradtan és kicsit szomorúan de sok élménnyel gazdagodva ültünk a buszon.
Nekem ez a Pottyandon töltött nap nagyon szép emlék marad,mert itt nemcsak megismerkedhettem a környék élővilágával és embereivel,de új barátokat is szerezhettem.Köszönet a Riehen Egyesületnek a szállásért,a finom ételekért,egyáltalán azért hogy megvalósulhatott ez a gyönyörű hétvége!!!

Kelemen Júlia
Vi.D Nagy Imre Ált. Isk.

Lia

16.09.2009

My name is Lia and I am 23 years old from Bournemouth England. I came to Romania to volunteer and came to a few camp fires at this project, which I really enjoyed. It was so interesting to meet the young people and talk about the differences in our lives, culture and experiences. Everyone was so welcoming and friendly to me and it was so nice to be here.