Kenderáztató tavak

Kenderből és lenből vásznat, textíliát szőttek. Ahhoz, hogy ezek finom rostjait kinyerjék a nyers növényből, a kenderkórókat – a víz hőmérsékletétől függően – 7–14 napon át víz alatt tartották, áztatták, hogy a szár külsején elhelyezkedő értékes rostanyag lelazuljon a kender belső fás szövetéről. Ahogy a kenderáztatókat felhagyták, vízkedvelő növény- és állatfajok leltek bennük otthonra. A kétéltűek közül a gyepi béka, barna varangy, leveli béka, sárgahasú unka, kárpáti gőte lakja a kenderáztatókat. Tavasszal a felnőtteket, később a lárvákat figyelheted meg. Többféle tegzeslárva, csiga, víziskorpió is él itt.